Szakkör | ||
![]() | ||
Kezdőknek | ||
- Csillagvadászat | ||
- A világegyetem | ||
- Aszteroidák | ||
- Csillag típusok | ||
- Színek | ||
- Galaxisok | ||
Haladóknak | ||
Kihívások | ||
Kicsiknek | ||
Játékok és vetélkedők | ||
Linkek |
Színek | ||
![]() | ||
SDSS csillagok | ||
Definíciók | ||
Mi is a szín? | ||
Csillagok fénye | ||
Hőmrséklet | ||
Észlelt színképek | ||
Diagramok | ||
Sugárzó égitestek | ||
Konklúzió |
Csillagok fénye
Mivel a csillagok különböző hullámhosszú fényt bocsájtanak ki, ezért különböző színűek. Egy-egy csillag nem csak egy hullámhosszon sugározza fényét, hanem a hullámhossz szélesebb tartományában. Ha kirajzoljuk, hogy egy csillag a különböző hullámhosszú fényből mennyit sugároz ki, akkor a jobb oldalihoz hasonló ábrát kapunk. Azt a hullámhosszat, amelyiken a csillag a legtöbb fényt sugározza ki, csúcs-hullámhossznak nevezzük. A jobb oldali grafikonon a csúcs-hullámhossz értéke 4000 Angström.
Most már tudod, hogy a csillagoknak azért különböző a színe, mert más és más helyen van a csúcs-hullámhosszuk. De miért nem azonos minden csillag csúcs-hullámhossza? A következő Kutatási gyakorlatban erre te magad jöhetsz rá. A csillagok fényének szimulációjaKépzeld el, hogy egy csillag fényét észleled. Foghatsz egy prizmát, és a fényt szétbonthatod színeire, vagyis a hullámhossz szerint. (Ha még nem nézted meg eddig a "Próbáld ki" gyakorlatot az előző oldalon, ahol egy CD segítségével bonthattad fel a fényt, akkor itt az ideje.) Miután a szétbontod a fényt, azt egy digitális fényképezővel lefényképezhetnéd, majd számítógépbe másolhatnád. Mivel a képpontok fényességét a számítógépben számok adják meg, kis ügyességgel akár ki is mérhetnéd a különböző hullámhosszakhoz tartozó fényerőt.
Ezt az eszközt - egy prizma és egy digitális fényképezőgép - úgy nevezik, hogy spektroszkóp, és ez a csillagászok egyik leghasznosabb műszere. Azt a grafikont amit a spektroszkóp előállít - a fény intenzitása a hullámhossz szerint - spektrumnak, magyarul színképnek nevezik. Amikor az SDSS befejezi munkáját, mintegy 1 millió ilyen spektrumot vesz fel. Legjobban úgy lehetne kikísérletezni, hogy mi határozza meg a csillagok színét, hogy ha foghatnánk egy csillagot, annak változtathatnánk a különböző tulajdonságait, és közben figyelhetnénk, hogy hogyan változik a színe. Persze ilyen kísérletet a csillagászok se tudnak megcsinálni a csillagokkal, amelyek mint tudjuk hatalmasak és amellett hihetetlenül messze is vannak. A tudósok ilyen esetekben, ha egy kísérletet nem lehet elvégezni, gyakran számítógépes szimulációval próbálkoznak helyette. Az alábbi szimulációban kipróbálhatod, hogy ha egy csillagnak változtatnád a hőmérsékletét, akkor hogyan változna a színe.
A következő oldalon többet is megtudhatsz arról, hogy a csillag hőmérséklete hogyan határozza meg a színét.
|
||||||
![]() ![]() |